Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskarának 10 éves  jubileumi hangversenye

     Ragyogó júniusi napsütés és ünnepi hangulat fogadta a Pápai Napok keretében tartott különböző kulturális eseményekre érkező vendégeket. A város arányos elrendezésű szép barokk terének épületei között helyezkedik el a neves múltra visszatekintő „Arany Griff Szálló”. Pompás Tükörterme sok szép hangverseny emlékét őrzi. Idézzük fel, hogy Bartók Béla és Gertler Endre 1937-es egykori híres hangversenyének színhelyén járunk.

     2005. június 16-án jubileumi kórushangversenyt tartottak, Pápa Város Vegyeskara fennállásának 10. évfordulójának ünnepén. 1995-ben alapította e névvel az énekkart 44 lelkes énekes, egy elhivatott kórusvezető Fehér Ferenc irányításával. Néhány évvel később 1999-ben Bárdos Lajos Születésének centenáriuma alkalmából, a neves magyar zeneszerző, tudós-tanár-karnagy nevét vették föl. Személyes kötődés emlékei is felelevenedtek a névválasztás alkalmával. Bárdos Lajos 1947-ben vendége volt a városnak, az akkor rendezett „Éneklő Ifjúság” hangversenyen és vezényelte az összkart. Erről és élete további mozzanatairól, műveiről, írásairól a névadó ünnepség alkalmával rendezett kiállítás tanúskodott. A tárlat anyagát Gábriel Sándorné, a neves ének-zene szaktanácsadó évtizedek során gyűjtött saját anyagából állította össze. Nagyra értékelendő e hagyományőrző, kultúraápoló tevékenység, amely jól gazdagítja a Bárdos oeuvre megismerését. Az énekkar gyakran énekelt Bárdos műveket, ismerték, szerették és célul tűzték ki az életmű minél jobb megismerését. Az alapító karnagy, Fehér Ferenc következetes igényességgel vezeti kórusát és az elmúlt évek szép eredményeiről tett bizonyságot a jubileumi hangverseny.

     Jóval a kezdés előtt már zsúfolásig megtelt a különlegesen szép „tükörterem”, szinte érezhető volt a felfokozott érdeklődés, ami mindenképpen a kórus iránti megbecsülés és szeretet jele. Bevezetésként az elmúlt 10 esztendő gazdag programját ismertette a hangverseny műsorvezetője, Bódi Lászlóné a kórus alapító tagja. A krónika tanúsága szerint szerepléseik száma igen gazdag. Helyi hangversenyek mellett, sok zenei rendezvény résztvevői az ország különböző vidékein. Szoros kapcsolatot tartanak a pedagóguskórusokkal, de külföldi utakra is vállalkoznak, nevezetesen Erdélyben a marosvásárhelyi kórussal vannak jó kapcsolatban, és sikeres franciaországi szereplésről is hírt adhattak. A város zenei életére jellemző az a baráti összefogás, hogy jeles események alkalmávan közösen szerepel a Pápai Erkel Ferenc Kórus –karnagya: Kálmán Frigyes- és a Bárdos Lajos Kórus. Így volt ez a jubileumi ünnepségen is.

     Egresits János a kórus egyesületi elnökének megnyitó szavai után az egyesített énekkar, a vendégkórus névadójához méltóan a 19. századi nagy magyar zeneszerző Erkel Ferenc – Jókai Mór szövegére írott Magyar király-himnuszt szólaltatta meg, Fehér Ferenc vezényletével. Orgonán közreműködött: Dr. Molnárné Szabó Dóra.

     Ezt követően az Erkel Ferenc Kórus műsora következett. Bárdos Lajos: Becskereki menyecske /négy somogyi népdal/ és Ligeti György: Inaktelki nóták c. művét adták elő. Bravúros megoldással –a férfi szólamot is kiegészítve- vezényelt Kálmán Frigyes.

     A magyar zeneszerzők műveiből összeállított műsor következő száma a Bárdos Lajos Vegyeskar előadásában, a nagyközönség előtt ritkán hallható művel örvendeztette meg a hallgatóságot. A pápai kötődésű, Stuttgartban élő fiatal zeneszerző ifj. Kálmán Attila: „Istennek, hazának, tudománynak” című műve szólalt meg –a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának jelmondata Jókai Mórtól származik-. A nemes tartalom, méltó zenei kompozícióként kiváló alkalmat nyújtott a kórusmű átélt előadására, a vezénylő karnagy Fehér Ferenc kifejező irányításával.

     Bárdos Lajos: Kihez az Úr elküldé angyalát c. műve szép hangulati előkészítést jelentett egy rövid megemlékezésre a nemrég eltávozottakról. Pápa szeneszerető közönsége és a pedagógus kollégák jól ismerték Lukin László kedves közvetlen egyéniségét és Kontra István országos hírű szakirányú pedagógiai tevékenységét. Tisztelettel emlékeztek rájuk.

     Bárdos Lajos Művei ismét átvették a hangulatkeltés nemes elhivatottságát. Két népdalrapszódia hangzott el, Bárdos Lajos: Csillagvirág, és a Réten, réten. Ezt követően Kodály Zoltán Túrót eszik a cigány c. műve, majd Karai Józseftől, a Vidám nóta szólalt meg remek előadásban. A jól összeszokott együttes őszinte szép előadásmódja, jó kifejezője annak az örömnek, amit a zene világának sokszínűsége, az ének szeretete, a bárdosi életmű szellemisége tükröz. A visszafogott finom hangzás, vagy a kirobbanó jókedv megszólaltatása a kórus jellemzői. Érezhető az egyéni hangok szólisztikus szépsége, mégis egységes meleg hangszínnel szól a nőikar, és szerencsés létszámmal van jelen a kiegyenlített hangzású férfikar. A vezénylő karnagy Fehér Ferenc mindenkor határozottan irányítja kórusát.

     Az irodalom és a társművészetek érintettsége jogán elhangzott egy Nagy László költemény Gosztola István előadásában a: Táncbeli táncszók, melynek alcíme: a Bartók táncegyüttes használatára. Ezt követően ismét társult a két énekkar a Bárdos Lajos Vegyeskar és az Erkel Kórus közös előadásában szólalt meg szép tömör hangú előadásában a Bartók Béla gyűjtötte két gyönyörű népdal Fasang Árpád feldolgozásában, az Elindultam szép hazámból… és Által mennék én a Tiszán… Vezényelt: Kálmán Frigyes. Ezt követte befejezésül Kodály Zoltán örökértékű nemes hangulatú műve az: Esti dal. Vezényelt: Fehér Ferenc.

     Az alkalomhoz méltóan hozzászólók hosszú sora következett, akik az énekkar működéséhez gratuláltak, elismerést és köszönetet fejeztek ki, egy-egy kedves ajándékkal megpecsételve mondandójukat. Engedtessék meg, hogy ez alkalommal csak néhányat említsünk meg ezek közül. Így elsőként Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere elismerő szavait idézzük, aki igen nagyra értékeli a kórus kulturális tevékenységét, aktív közreműködését Pápa város zenei életében, és ennek sikeres további folytatását kívánja. A Bárdos Társaság nevében Brücknerné Bárdos Ágota fejezte ki köszönetét a Bárdos életmű fenntartása és terjesztése érdekében kifejtett tevékenységükért és átadta a Bárdos Lajos Társaság emléklapját. Ezen elismerést erősítette meg Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, aki egyúttal a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége – KÓTA Díszoklevelét adta át a jubiláló énekkarnak. Majd egy igen kedves baráti köszönetnyílvánítás következett Csíki Ágnes a Marosvásárhelyi Evangélium Vegyeskarának karnagya, a testvérkórus nevében emlékezett a közös kórusélményekre, és egy ritkán előforduló figyelmességgel, -kiemelkedő szólisztikus közreműködésükért- emléklappal ajándékozta meg, név szerint felsorolva a kórus valamennyi tagját.

     A hangverseny jó hangulatát még tovább tudták fokozni a zárószámmal. A jól felkészített egyesített kórus Daróci Bárdos Tamás - Lukin László szövegére írt: Ünnepi kánonját adta elő a szerző vezényletével. A remekül megszólaló kánon a közönség hatalmas tetszésmegnyílvánulása után természetesen ismétlésre került.

     Maradandó emléket jelentett ez a hangverseny, mely bizonyította a zene közösségformáló erejét. Kívánjuk, hogy újabb éveken és évtizedeken keresztül is töltekezzenek a zene szeretetével és erejével. További aktí és sikeres művészi munkát kívánunk Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskarának, karnagyának, valamennyi énekesének és a város zeneszerető közönségének.

                                                   Márkusné Natter-Nád Klára

                         Zenei szerkesztő, a Bárdos Lajos Társaság elnökségi tagja